Kedves Partnereim és leendő partnereim!
 
Az elmúlt napok során kerültem üzleti kapcsolatba  
egy telekommunikációs és energiaszektorban szolgáltató céggel.
El kell ismernem, hogy kifejezetten ügyfélcentrikus attitüddel, 
piacképes szolgáltatásokkal és versenyképes díjakkal állnak  
a  magánszemélyek valamint  a kis , közép és nagyvállaltok rendelkezésére.
 
Jelenleg a telefonszolgáltatásaikkal ismerkedtem meg, 
de szeptembertől a villany és a gázszolgáltatásra is 
kértem ajánlatot. Korrekt módon , jelentős mértékben 
csökkentik a kiadásaim.
 
Amennyiben szeretné mérsékelni a vállalkozása  
költségeit - vagy magánszemélyként érdeklődik - , 
ajánlom figyelmetekbe az ACN franchise jogú képviselőjét.
 
Elérhetőségek:
Kiss Bernadett
36 30 982 2705
36 30 904 3638
e-mail: acn.kissbernadett@gmail.com
 
Üdvözlettel:
 
Bogdán István
www.webszaknevsor.hu





Fogyasztói tévhitek, kereskedői trükkök

 Elromlott a televízió, levált a cipő sarka. Szinte mindenki reklamált már valamiért. 
Nem biztos azonban, hogy mindig jogos a kérés.
A fogyasztói jogokra és a kereskedői "kiskapukra" hívja fel a figyelmet a Fogyasztóvédelmi Egyesület. 


 Mikor és hogyan reklamálhatunk?
 Minőségi kifogás érvényesítéséhez be kell tudjuk mutatni az 
ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számla, nyugta), 
jótállási igény pedig a jótállási jeggyel érvényesíthető. 
Amennyiben nem kaptunk jótállási jegyet vagy azt hibásan töltötték ki, 
ez nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. 
Nem elfogadható a kereskedőnek arra való hivatkozása, 
hogy reklamáció esetén szükséges a termék csomagolása is.

 Minőséghibás termék (például varráshibás ruházat) 
értékesítése esetén a vásárlót tájékoztatni kell a minőségi hibáról, 
amely miatt leértékelték a terméket. 
Emiatt utólag nem élhetünk reklamációval, 
de minden más miatt igen. Nem helytálló az az állítás, 
hogy a szezonvégi kiárusításon vásárolt termékekre nincs reklamáció.

 A hagyományos, bolti értékesítésnél, ha nem minőségi kifogásunk van, 
hanem például nem tetszik az ajándékba kapott termék színe, nem jó a méret, 
akkor kizárólag a kereskedő döntésén múlik, hogy kicseréli-e másra, 
esetleg visszafizeti-e a vételárat, erre ugyanis a jogszabályok alapján nem köteles.

 Javítás
 A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó – tehát az üzlet, 
ahol a terméket vásároltuk – a felelős. Amennyiben javíttatni szeretnénk a terméket, 
akkor fordulhatunk közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálathoz is, 
minden más esetben viszont a kereskedőhöz kell fordulni. 
Természetesen javítás esetén is dönthetünk úgy, 
hogy a vásárlás helyszínére visszük vissza a terméket, ekkor a 
kereskedőnek kell továbbítania a terméket a szervizbe.

 Fontos tudni azonban, hogy a jelenleg hatályos 
jogszabályok alapján a kereskedő/szerviz nem köteles cserekészüléket biztosítani 
a javítás idejére, csak ha önként vállalta.

 Csere és levásárlás
 Ha a minőséghibás terméket ki akarjuk cseréltetni, 
érdemes tudni, hogy a kereskedő nem hivatkozhat arra, 
hogy a kicserélt dolog vételára időközben magasabb lett, 
ezért térítsük meg a különbözetet.

 A kötelező jótállás alá tartozó termékek (pl. hűtőszekrény, porszívó, 
személygépkocsi) esetében, ha a vásárlástól számított három munkanapon belül érvényesítünk csereigényt, 
a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, 
hanem köteles a meghibásodott terméket azonnal kicserélni, 
amennyiben a meghibásodás akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

 Amennyiben úgy döntünk, hogy a minőséghibás terméket visszavisszük, 
a pénzünket pedig visszakérjük, mert sem javítani, sem cserélni nem lehet, 
legyünk résen! 
A kereskedők ugyanis gyakran visszautasítják a pénzvisszafizetést, 
a termék árának levásárlását azonban készségesen felajánlják. 
A levásároltatást a magyar jogrendszer nem ismeri, 
tehát a kereskedő nem jár el szabályosan abban az esetben, ha nem adja vissza a pénzt, 
hanem ragaszkodik ahhoz, hogy vásároljuk le a vételárat az üzletben.

 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

 forrás http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/press/sajto_kozlem/2007/fogytev.html



Nem nőnek a lakossági gázárak

A nemzeti fejlesztési miniszter új rendelete értelmében nem emelkednek a lakossági gázárak, 
mivel nem változtatnak az egyetemes szolgáltatás árán, s így a 
Széll Kálmán Tervben megjelölt céloknak megfelelően nem növekednek a 
lakossági terhek sem - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint bár a miniszter rendeletével módosította a 
földgáz rendszerhasználati díjakat, ezek jellegüknél fogva nem 
eredményeznek változást az egyetemes szolgáltatás árában.
 
A közlemény kitér arra is, hogy a fogyasztók által fizetendő gázdíj a rendszerhasználat, 
így a földgáz-elosztás mellett a földgáz díját és a szolgáltató árrését is tartalmazza. 
A lakossági fogyasztóknak ennek a három tételnek az összegét kell megfizetniük gázszámlájukban.
 
Annak ellenére, hogy a földgázelosztási díjak változtak július 1-jétől, 
a három tétel összege továbbra is megegyezik a július 1-jét megelőző időszak 
tételeinek összegével - a lakossági gázár tehát nem emelkedik a módosítás eredményeként 
-, mivel átstrukturálás történt. Az egyetemes szolgáltatás ára tehát július 1-jétől 
a kormány Széll Kálmán Tervben foglalt céljaival összhangban nem változott.
 
A földgázelosztási díj olyan rendszerhasználati díj, amelyet a földgáz belső piacára
 vonatkozó közös szabályokról szóló európai uniós irányelv értelmében 
a tagállamok energetikai hatóságai egyedi hatósági határozatban adnak ki 
2011. március 3-tól. Az irányelv végrehajtására a földgázellátásról szóló 
törvény rendelkezései szerint 2012. január 1-jével kerül sor, tekintettel 
arra, hogy a jelentős számú határozat kiadásának előkészítése a 
Magyar Energia Hivatal részéről felkészülési időt igényel. 
Eddig az időpontig a földgázellátásról szóló törvény biztosítja 
a nemzeti fejlesztési miniszternek a jogot a díjak rendeletben történő megállapítására, 
ez a jogkör 2012. január 1-jével megszűnik.
Forrás: MTI